Kriszta blogja

Tapasztalatok, élmények és érdekességek.

Feedek
Megosztás

Motiváció és kitartás

Mostanában nagyon sok csoport és idézet születik, amikkel próbálnak minket motiválni a kitalálói. Az első 10-20 idézet még tetszett is, inspirálónak találtam. De amikor minden nap kapunk 50 olyan idézetet, hogy mi a tuti és mi nem, akkor kezd egy picit ellaposodni!

Azt vettem észre, hogy a mai világszemlélet szerint az a normális, ha naphosszakat csak ülünk a TV vagy számítógép előtt és elveszünk a digitális világban! Lehet, hogy én régimódi vagyok, de engem valahogy nem vonz se az okos telefon, se a bugyuta TV műsorok gyülekezete. Nekem az a fontos, hogy ÉLJEK! Olyan emberekkel vegyem körül magamat, akiket szeretek és viszont szeretnek. Sokkal többre értékelek egy közös programot a Barátokkal, mint egy facebook-os üzenet váltást egy távoli városban élő személlyel, vagy akár egy jó filmnél!

Ha szomorú vagyok, vagy megbántanak elég csak egy vidám pillanatot felidéznem, amit együtt éltünk át a Barátokkal és a rosszkedv máris visszavonulót fúj! Sokszor munka közben is eszembe szoktak jutni az emlékek, ilyenkor rendszerint csak mosolygok és a külvilág csak néz, hogy mi okozta a jókedvemet!

Szóval, aki most TV vagy számítógép függő, annak azt javaslom kezdjen el élni! Mert az élet elszalad mellette úgy, hogy csak a digitális világban élt! Gyűjts igazi, valós élményeket, amikre vissza lehet emlékezni!

Ha pedig nem tudsz kiszakadni a digitális világból, akkor keress fel, mutatok egy olyan közösséget, ami minden városban jelen van és akik közzé jó tartozni!

A valóság idekint kezdődik!

Kérjetek és megadatik...

Elég rég írtam bejegyzést, de mentségemre legyen mondva elég sok dolgom volt: például szintet léptem, építettem a kis vállalkozásomat, tanultam. De most itt vagyok és elmesélek egy érdekes dolgot, amit frissen tanultam és ki is próbáltam.

Ha valaki egy évvel ezelőtt odajött volna hozzám és azt mondta volna: nyissam ki a kezem, tenyérrel felfelé és úgy kérjem az égieket, hogy amit szeretnék adják meg vagy segítsenek hozzá, hát bizony azt gondoltam volna, hogy az illetőnek hiányzik egy pár kereke és kinevettem volna! Aztán olyan emberek társaságába kerültem, akik számomra fura dolgokat műveltek és tanítottak nekem. Eleinte csak néztem, hogy hova kerültem, de hamar rá kellett jönnöm, hogy most vagyok jó helyen. Az addigi környezetem csak visszahúzott, de itt fantasztikus közösség vesz körül.

Biztos mindenki ismeri azt a mondást, hogy: "Minden fejben dől el!" - nos ez igaz!! De néha nem árt egy kis segítséget kérni. Egyik kedves Barátom tanított nekem és a csapat többi tagjának egy hihetetlen dolgot! Figyelted már mit tesz a legtöbb ember, ha valamit nagyon szeretne? Ökölbe szorítja a kezét és úgy rimánkodik, hogy bárcsak.... Minél görcsösebben akarsz valamit, annál biztosabb, hogy nem fog összejönni!

Megoldás: Tenyérrel felfelé tárd ki a kezed, mintha csak arra várnál, hogy valaki beletegye a megoldást. Hunyd le a szemed és KÉRD, amit szeretnél! A mondandód végén KÖSZÖND MEG! Sokkal hamarabb célt érsz ezzel a módszerrel, hidd el! Kipróbáltam!! Persze a lottó 5-ös számokat nem biztos, hogy megkapod, de semmi se lehetetlen.

Február óta nagyon sokat változtam, a hitetlen kis szürke egérből egy önbizalommal teli, magas rezgésszámú optimista ember lettem. Eleinte több dologban is kételkedtem, de ma már meg se fordul a fejemben, hogy ellenkezzek a Mentoraimmal vagy a csapat bármelyik tagjával! Szavaik számomra szentírás. Nagyon sok dolgot tanultam már Tőlük és remélem még fogok is! :)

 

Személyiség változás!

Új év, új test, új életfelfogás! A 2017-es év olyan nagyszerű dolgokat rejtett és rejt még mindig magában, amitől borsózik a hátam. Már az év fele ugyan eltelt, de azt hiszem panaszkodni nincs okom. Lássuk csak szépen sorban mik is történtek velem.

A Január viszonylag gyorsan és eseménytelenült tel el. A Február már hozott egy kis újdonságot. Ebben a hónapban döntöttem el, hogy változtatok az eddig életemen! Belekezdtem egy fogyókúrába, ami egyidejűleg azzal járt, hogy kaptam a sorstól két csodálatos embert, akik mindenben segítettek engem! Én azt hittem fogyókúrás szert iszok, pedig kiderült, hogy nem! Tisztító kúrát végeztem, aminek következtén a szervezetem megszabadult minden salak és méreganyagtól. Megszűnt a cukor függőségem, elmúlt a fáradékonyságom, helyre jöttek az ízületi gondjaim és még hosszan sorolhatnám.

Márciusban már kezdtem magam jobban érezni és ekkor jött a következő csoda. A két új Barátom megmutatta, hogy van egy sokkal jobb élet is mint amiben eddig éltem! Bekerültem egy olyan kis közösségbe, ahol csupa pozitív ember vett körül. Elindult valami olyan folyamat bennem, ami jó irányba fordította az életemet. Minden szerdán találkoztunk egy helyen, hogy együtt legyünk, beszélgessünk és tanuljunk egymástól.

Április volt a sorsdöntő hónap. Itt határoztam el, hogy amit eddig csak láttam és tetszett azt én is akarom és ezért bármit megteszek! Ekkorra már olyan változásokon metem keresztül, hogy a környezetemben élőknek is feltűnt. A kis szürke egérből kezdett egy szép hattyú kifejlődni. Megváltozott az alakom (köszönhető a fogyásnak), új életfelfogás kezdett hatalmába keríteni, az addigi pesszimista életem kezdett átfordulni optimistába.

Május.... Na igen! Itt már mindenki látta rajtam, hogy ki vagyok cserélve! Még azoknak is feltűnt a változás, akik eddig simán elsétáltak mellettem. Aktív tanulásba kezdtem, amikor volt 5-10 percem mindig könyv volt és van a kezemben! A hónap végén kiderült, hogy én nyertem a fogyási versenyt. Csini ruhákba bújtattam az új alakomat és a siker nem is maradt el! Pasik sokasága figyelt fel rám, ami nagyon tetszett! Jól érzem magam a bőrömben és a legszebb, hogy egyre több ember érdeklődik, hogy mi és hogyan tettem, hogy ilyen jól nézek ki és jól érzem magam!

Most már Júniust írunk és a most olvasás alatt álló könyvből azt tanulom, hogyan bánjunk az emberekkel. Nagyon tanulságos és hasznos. Most jöttem rá, hogy eddig mennyi mindent elrontottam és mennyivel előrébb járhatnák, ha máshogy csinálok dolgokat! De talán nem késő változtatni.

Összességében egy félév alatt olyan mértékű változásokon mentem át, amik az előnyömre váltak és ezáltal teljesen máshogy szemlélem a világot! Nem tudom elégszer megköszönni a sorsnak, hogy olyan embereket küldött mellém a megfelelő időben, akik átsegítettek jónéhány nehéz időszakon és megmutatták a kiutat az útvesztőből. Segítségükkel mind testi mind lelki változások sora indult el, amik jobbá tették az életemet. Most hogy már semmi se fáj és tudom mi jó nekem és mi nem, sokkal könnyebben veszem az akadályokat. Remélem a körülöttem élőknek is tudok segíteni, hogy akár meggyógyuljanak, akár boldogabbak legyenek, akár más szemmel nézzék a mai rohanó világot. Tanulmányaimat korántsem fejeztem még be! Folyamatosan képezni fogom magam és lehet, hogy egyszer megírom egy könyvben a tapasztalataimat.

 

Félelem és bánat

Egy hónapja derült ki, hogy ismét költözni kell. De ezúttal sajnos nem együtt, hanem szét. Egész a mai napig nem fogta fel az agyam, hogy ez megtörténthet. Reménykedtem hogy az elmúlt 30 napban történik valami csoda és mégse kell megtenni ezt a borzalmas lépést. De nem így lett. Ma miközben egyik dobozt töltöttem meg a másik után urrá lett rajtam a félelem: vajon mi jön ezután? Hogyan tovább? Most mindennek vége? Vagy csak nem egy lakcímen leszünk? Hogyan fogjuk elviselni a távolságot?

Az egész lakásban halmokban állnak a dobozok és ha belegondolok, hogy 2 nap múlva már nem itt leszünk.... elfog a sírás. Fáj a lelkem és a szívem, nem akarom ezt a hatalmas változást, miért nem volt így jó minden ahogy volt? Az utóbbi időben túl sok minden fordult meg, amiről azt hittem hogy jól van az úgy! Erre még ez a költözés is rátesz egy lapáttal. Egy kis nyugis időszak jöhetne már, mert kezdek a tűrés határaimhoz érni.

Megpróbáltam nem mutatni, hogy mennyire szenvedek belül, próbáltam az a vidám csajszi maradni, mint akit mindenki ismer, de már nem megy! Már az se érdekel ha sírni látnak. Tudom, hogy mindig csak a pozitív gondolkodásra tanítanak a körülettem lévők, de most a szomorúságom, a fájdalmam, a depim győzött és uralkodik rajtam. Egy picit feladom! Aztán lehet, hogy idővel könnyebb lesz, bárcsak már ott járnánk!

Mit ronthattam el, hogy ezt kaptam, ennyi idő után?! Miért én? Nem tudom felvenni a fapofát és csendben asszisztálni ehhez az egészhez! Érző lény vagyok, aki most olyan bizonytalanságba került, hogy szavakkal leírhatatlan! Azt hiszem most két lehetőség közül lehet majd ezután választani:

1, Beledepizek és dilibogyókat kell majd szednem vagy,

2, Beletemetkezem a munkámba és nem hagyok 5 perc szabad időt se, nehogy agyaljak.

Bárhogy is lesz, a neheze még hátra van! Előre is bocsánatot kérek mindenkitől, akik megszokták, hogy vidám és mosolygós csajszi vagyok és most csak egy üres tekintetű, szomorú ábrázatú valamit kapnak.

 

A csoda bennünk él

Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik el tudták érni a céljaikat és vágyaikat! Akik mertek lépni, változtatni, hogy jobb legyen, akár az anyagi, akár a társadalmi, akár a lelki helyzetük. Ebben az évben én is beléptem egy elit körbe, ahol egyenlőre még csak tanulom a "nagyoktól", hogyan is kell és lehet előrébb jutni, de már most érzem, hogy megtaláltam azt az életformát, amiről eddig csak álmodoztam!

Nagyon sok  új dolgot tanultam és nagyon sok féle témában! Mind lelkileg, mind emberileg megerősödtem. Ezelőtt a szokások rabja voltam, féltem változtatni. Már a változás szó hallatán is összerezzentem. Volt egy kis bevált életem és azt hittem így szép, így a jó! Ennyi jár és még ez is több, mint ami másoknak megadatott. Aztán a sors válaszút elé állított! Persze nem volt egyszerű a döntés, hogy melyik utat is válasszam: a jól beváltat, amit már ismerek, vagy egy teljesen újat, amiről azt se tudom hova vezet!

Szerencsére egyenlőre a két út olyan közel jár egymáshoz, hogy egyszerre itt is - ott is vagyok picit! Viszont az új út sokkal szebb és járhatóbb, mint a régi. Főleg azért is, mert olyan új Barátaim és segítőim lettek, akikre bármikor rábízhatom magam, tudom, hogy nem akarnak rosszat nekem, sőt önzetlenül segítenek ha elbizonytalanodok.

Mindamellett, hogy számos betegségből a gyógyulás útjára léptem már, most érzem úgy, hogy az ÉLET most kezdődik! Megtanultam nagyban gondolkodni, álmodozni és megtanultam egy fontos szót! AKAROM! Nem szeretném, nem "de jó lenne", nem vágyakozás, hanem nagy betűs AKAROM! És amit akarsz az új lesz! Egyszer kaptam egy feladatot: írkaj össze 20 célt, amit meg akarok valósítani. Elkezdtem írni, de csak 7-8 célig jutottam. Nagyon sokat agyaltam rajta, hogy meg legyen a 20. Több órába is beletelt mire meglett, de amikor kész voltam úgy éreztem, hogy nincs olyan, hogy lehetetlen.

Azóta folyamatosan képzem magam, tanulok és azon dolgozok, hogy sorra meg tudjam valósítani az álmaimat! Tudom, hogy szép sorban mindegyik meg fog valósulni. És miért vagyok  benne ilyen biztos? Mert tudom a varázsszót: AKAROM! Én mindenkinek, aki ezt olvassa azt tanácsolom, amit nekem a két csodálatos tanítóm, mentorom: Merj álmodozni és ha megvannak a tervek, akkor képesítsd! Csinálj egy kis képekből álló montázst a céljaidból és tedd ki a faladra, hogy ahányszor elsétálsz előtte lásd miért hajtasz, mit akarsz megvalósítani! Először azt hittem ez valami agyament ötlet, de amikor megcsináltam, akkor tudatosult bennem, hogy tele vagyok tervekkel és a megvalósításukhoz egyetlen személyre lesz szükségem: MAGAMRA!

Mióta megcsináltam a célokról a montázst, már egy célt ki is pipálhattam rajta és a következő cél is közelít a megvalósuláshoz! Ennyire egyszerű! A kezdeti kétkedésem mára már szertefoszlott. Megfogadtam magamnak, hogy nincs több pesszimizmus és elutasítás. Főleg ha a két mentorom mondd valamit, hiszen NEKEM akarnak jót! Eddig minden, amit mondtak és ellenkeztem úgy történt ahogy Ők mondták! Mintha a jövőbe látnának! :)

A sikerhez vezető út lehet, hogy kutya kemény, de amikor célbaérsz nem lesz nálad boldogabb ember! Előttem is hosszú út áll még, de a legfontosabbakat már az elején megtanultam! A többi meg majd útközben jön magától! Jól érzem magam a bőrömben, már nem érdekel, ha valakinek nem tetszik, amit és ahogy teszek, az az ő véleménye és nem az enyém! Nyugodtabb vagyok, nem idegesít fel már ha valaki nem úgy cselekszik ahogy kellene. Mosolyogni sokat, dolgozni keményen és élni szabadon, ez lett a jelmondatom! :)

 

Jó pap holtig tanul....

...legalábbis így szól a mondás! És milyen igaz! Az élet mindig hoz olyan szituációkat, hogy akár készerből, akár örömmel, de tanulni kell! Lehet nem iskolapadban, hanem otthon, internetről, vagy önképző előadásokon, a lényeg, hogy új ismeretekkel legyünk gazdagabbak!

Én nagyon szeretek új dolgokat tanulni. Folyamatosan benne vagyok valamilyen tanulásban! Van, hogy egyszerre több tanulmány is folyamatban van. Imádom a kihívásokat és a versenyeket! KOS mivoltamból adódóan, ráadásul maximalista is vagyok (lehet hogy rossz párosítás), mindent szeretek, amiben kihívást látok. Bizonyítani akarok mind magamnak, mind azoknak a kétkedőknek, akik csak azt mondják: ÚGYSE FOG SIKERÜLNI!

Régen el is hittem és könnyű volt visszafogni engem. De most elszakadt a béklyó és szabadon szárnyalok! Persze még néha elbizonytalanodok, hogy biztos jó döntés volt-e? De ilyenkor megrázom magam és folytatom a már megkezdett utat, hiszen ki tudá jobban, hogy mi kell és mi jó nekem, mint én magam?! Mondjuk van egy pár ember, akik próbálnak terelgetni a jó úton, rájuk kell figyelnem csak!!

Tervezni kell és álmodozni! Aztán, ahogy elkezdjük a terveket megvalósítani, úgy lesznek szebbnél szebb álmaink! Tenni kell azért, hogy az álmokból  valóság legyen! :)

Hinni és elhinni

Szép dolog, ha hiszel valamiben, de mégszebb ha valaki, vagy valakik benned hisznek! Elképesztő erőt tud adni, ha vannak olyan emberek, akik önzetlenül tudnak támogatni és segíteni az előmeneteled. Nem is gondolnád milyen fontos a pozitív megerősítés! Amikor nem látod az utad végét, de mégis vannak olyan segítőid, akik kézen fogva húznak magukkal a cél felé! Még úgy érzem magam, mint egy kis gyerek, akit járni tanítanak és csak remélem hogy olyan leszek, mint a "nagyok".....

Eddig nem voltak nagy álmaim és vágyaim, mert tudtam, hogy felesleges, hiszen nem fértek bele a pénztárcámba az álmaim. Nos a pénztárcám nem lett nagyobb (MÉG!), de már merek picit nagyobbakat álmodni, mert tudom, hogy az úton, amin most járok, előbb-utóbb (és ahogy a segítőimet ismerem inkább ELŐBB!) el fogom érni a céljaimat és vágyaimat!

Tudom, hogy még nagyon hosszú az út és rengeteg kihívás vár rám, de erős vagyok és felveszem a küzdelmet! Ma hatalmas leckét tanultam a pesszimista hozzáállásról és ígéretet tettem magamnak is és a segítőimnek is, hogy ilyen többet nem fordul elő! Mármint, hogy valakiről előbb mondok véleményt, minthogy megkérdezném az illetőt! "Sose tudhatod mi jár a másik ember fejében" - mondta nekem a Mentorom és belátom igaza volt! :)

Szóval tettre készen állok a kihívások elé, jöjjön, aminek jönnie kell! Nem rettent vissza senki és semmi! „Ember küzdj, és bízva bízzál!”

Átváltozás

Úgy érzem magam, mint egy pillangó! Az eddigi életem is szuper volt, de most a sors olyan helyre sodort, ahol a hernyó előbb bebábozódott, majd 2-3 hónap elteltével gyönyörű pillangó bújt elő. Mondhatni teljesen megváltoztam. Új test, új szemléletmód, új kihívások és ez még csak a jéghegy csúcsa!

Sajnos eléggé elhanyagoltam az egészségi állapotomat, amire nem vagyok túl büszke! Ettem a sok egészségtelen kajátkat és italokat, egyre kevesebbet mozogtam és először csak pici túlsúly jelentkezett, aztán ahogy a súly növekedett úgy jöttek elő a bajok is! Térdfájás, gerinc fájás, stb....

Aztán egyszer csak, mint egy varázsütésre teljesülni látszik egy nagy álmom: újra visszakapom a "régi" testem, ami csinos, vékony és egészséges volt! Persze, nem egyik napról a másikra történt ez a csoda és még nem is ért véget a folyamat, de már látom a fényt az alagút végén (csak tudnám miért dudál...?)! :)

Nagy segítség, hogy olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik pozitív megerősítésekkel bíztatnak és "terelgetnek" az úton! Ismét kezdem magam nőnek érezni! Megfordulnak a férfiak utánam az utcán, beleférek a régi ruháimba, sőt vásárláskor 1-2 számmal kisebb ruhák kellenek! :)

De nem csak testben változtam, hanem lélekben is, gondolkodás módban is, sőt még érzelmileg is. Ma már nem mérgelődök apróságokon, meglátom mindenben a jót, a legapróbb dolgok is boldoggá tudnak tenni! Úgy érzem szárnyalok. Most jön az amit úgy hívnak mások, hogy: ÉLET! :)

 

 

Megszületett a blog

Szeretettel köszöntök minden kedves olvasót. Remélem hasznos információkkal tudok szolgálni minden témában. Ezen a blogon a személyes élményeimet, tapasztalataimat és gondolataimat fogom megosztani a világgal. Mivel elégé sokszínű a személyiségem, ezáltal szinte minden féle téma olvasható lesz; legyen az akár egészség témakör, akár növény gondozás, nyaralás, álmodozás, kreativitás, vagy akár egy kis lelkizés! Kellemes időtöltést kívánok mindenkinek! :)